2020 az állandó kihívások ideje. A koronavírus-járvány megváltoztatta mindennapi működésünket, a teljes „lezárástól” egy új normalitásig, amelyben az egészségügyi korlátozások és a társadalmi távolságtartás szokássá, életmóddá válik. Szolidaritás, biztonság, de vajon tényleg egészségesek?
A szív- és érrendszeri, onkológiai vagy neurológiai betegségek növekvő járványával szemben, a lengyel nők és lengyelek egészségét szem előtt tartva, a Winner Health Foundation és az Institute of Aware Man, tudományos társaságokkal, szakértőkkel, betegekkel és nagykövetekkel együttműködve, szeptember 17-én, csütörtökön országos társadalmi kampányt indított „Badam Magam! # Élni akarok. ” Medonet lett a kampány médiavédnöke.
Az elmúlt hónapokban riasztóan csökkent a megelőző és diagnosztikai vizsgálatok, valamint az utóellenőrző vizitek száma – általában véve az egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartás terén. Ennek több oka is van, ezek közül a legfontosabb a COVID-19 fertőzéstől való félelem és az ún. „későbbi” látogatás elhalasztása, valamint az orvosi ellátáshoz való nehézkes hozzáférés (pl. az egészségügyi intézmények működésének korlátozása, helyhez kötött látogatások, a létesítmény felhívásának nehézségei vagy az ingyenes feltételek hiánya).
Ennek eredményeként a krónikus, szív- és érrendszeri, daganatos, neurológiai és reumás betegségek egyre terjedő járványával van dolgunk. Legtöbbjük korán felismerhető és hatékonyan kezelhető – egy feltétel van – diagnosztizálni és monitorozni kell.
– Azt tapasztaltuk, hogy nem tudunk tovább várni, sok daganatos, szív- és érrendszeri betegségben szenvedő, cukorbeteg számára fontos minden nap, minden hét. Nagyon sok, a kampányba bekapcsolódni vágyó embertől, intézménytől nagyon pozitív visszajelzést kaptunk, amit ezúton is köszönünk. – mondta Marek Kustosz, a Tudatos Ember Intézetének elnöke.
A kampány elsősorban a megelőző és diagnosztikai vizsgálatokban és a szükséges orvosi konzultációkban való részvétel növelését célozza a lengyel társadalom körében, javítja a civilizációs betegségek korai felismerését és a hatékony kezelés lehetőségét, valamint alulról építkező, pozitív hatást gyakorol az egészségügyre. rendszer az egészségügyi létesítmények rendelkezésre állásának növelése és működésének javítása érdekében.
– Elmondhatjuk, hogy lelki zárlattal van dolgunk, amit a médiában elterjedt negatív információk okoznak, amelyek az egyedi eseteket, járványokat, pl. a kórházakban nyilvánosságra hozzák, akár rossz információkkal is elkápráztatnak, és kiderül, hogy az ügy egy embert érint. vagy két kórház, de ahogy a médiában bemutatják, az azt a benyomást kelti, hogy nincs is rosszabb ma egy kórháznál.
– Tisztázni kell, hogy egy éve ekkor még egyikünk sem hallott a járványról, és senki sem készült rá, ez kihívás volt számunkra, időre volt szükségünk, hogy átszervezzük magunkat. Megfelelő védelmi és biztonsági intézkedéseket alakítottunk ki, minden betegnél hőmérsékletet mérünk, maszkot kell viselni, kézfertőtlenítés szükséges, az orvosok hasonló eljárásokat követnek. – tájékoztatott prof. Przemysław Leszek, a Lengyel Kardiológiai Társaság Szívelégtelenség Szekciójának elnöke.
– Ami aggaszt bennünket, az az elvégzett beavatkozások számának csökkenése, pl. a koronagráfia száma 20%-ról 40%-ra csökkent, mert a beteg még mellkasi fájdalommal is nem szívesen megy kórházba, mentőt hív. szívrohamot kap. További példa a szívablációk 77%-os vagy a beültetett pacemakerek számának 44%-os csökkenése. – riadt fel prof. Leszek – Kórházban biztonságosabb, mint szupermarketben vásárolni, arra kérem a betegeket, hogy ne késlekedjenek és keressék fel az orvosokat. – tette hozzá a professzor.
Más európai országok hasonló problémákkal küzdenek. Az Európai Kardiológus Társaság nemrégiben lezárult kongresszusán olyan adatok hangzottak el, amelyek megerősítik egy kb. 40%-kal csökkent a hemodinamikai laboratóriumoknak történő bejelentések száma. – A betegek otthon maradnak, a fájdalom végül csillapodik, de a szívelhalás elmúlt, a beteg eleinte normálisan működik, de lehet, hogy 6-12 hónapig is eltarthat, majd a súlyos szívelégtelenséggel foglalkozunk – mondta Dr. Paweł Balsam a a Varsói Orvostudományi Egyetem Kardiológiai Tanszéke.
Az aggasztó helyzet az onkológián is előáll, ahol a bejelentést kb. 30%-kal kevesebb az eset, mint a tavalyi év hasonló időszakában, ez nem jelenti azt, hogy nem betegszenek meg, egyszerűen sokan vannak, akiket nem diagnosztizáltak. – A diagnózis késése azt jelenti, hogy a betegek valószínűleg kórházba kerülnek, de már a rák nagyon előrehaladott stádiumában. A megelőző vizsgálatok, mint például a mammográfiás, citológiai vagy kolonoszkópiás vizsgálatokat szenvedte el a leginkább, ezért felhívásunk a háziorvosokhoz és más szakorvosokhoz, hogy praxisuk nyitva álljon a betegek előtt, és mindannyian éberek maradjunk – mondta Szymon Chrostowski, a Wygrajmy Zdrowie elnöke. Alapítvány.
– Idén 20%-kal kevesebb DiLO kártyát (diagnosztikai és onkológiai kezelési kártyát) adtak ki, sokan nem keresnek fel időben onkológust, és ebben az esetben hat hónap jelentheti az áttétek előfordulását. Ekkor már csak palliatív módon tudjuk meggyógyítani a beteget, csökkenteni a betegségeket, javítani az életminőségen, de a betegséget nem. – tette hozzá prof. Cezary Szczylik, az otwocki Európai Egészségügyi Központ munkatársa – A betegeket nem szabad megbénítani a félelemtől, az egészségügyi személyzetnek fontos az egészségügyi rendszer feltételei. Ne féljen, jöjjön hozzánk, biztonságban van, folytatnunk kell a diagnosztikát és a kezelést – kérte a professzor.
Dr. Artur Prusaczyk, a Siedlcei Orvosi és Diagnosztikai Központ igazgatótanácsának alelnöke hangsúlyozta, hogy a lengyelországi koronavírus egyelőre nem olyan virulens, mint Dél-Európában. – Ezért az egészségügyi ellátórendszernek az egész társadalom, azon belül is a betegcsoportok szükségleteiről kell gondoskodnia. Olaszországgal vagy Spanyolországgal ellentétben hazánkban nem tapasztalták az egészségügyi szolgáltatások bénulását.
– A koronavírus-tesztek esetében meg lehetett győződni arról, hogy ezeket a vizsgálatokat megfelelően le kell jelenteni, de a többi laboratóriumi vizsgálatról nincs információ, hogy naponta hány és mennyit végeznek el az országban. A laboratóriumi vizsgálatokat a kórházakban nem jelentik be külön, a POZ pedig félévente jelenti az ilyen vizsgálatokat. Ezenkívül a diagnosztikai tesztek ellenőrzése nem történik meg. A Legfelsőbb Számvevőszék 2015-ös jelentése szerint 89%-ban resztoratív gyógyászatban végzett kutatások (szakrendelők, kórházak), a kutatások mindössze 3-4%-a a POZ megbízásából történt. Ez drasztikusan nem elég. Számos egyszerű teszt létezik, mint például a morfológia, a kreatinin, a tumormarkerek, amelyek információt nyújtanak a páciens és az egész rendszer számára. A laboratóriumi diagnosztika helyes elvégzése esetén a betegek kezelésének költsége jóval alacsonyabb lenne, mert korábban észleltük volna a betegségeket, és nem alakultak volna ki súlyos krónikus betegségek. – érvelt Alina Niewiadomska, a Laboratóriumi Diagnosztikusok Országos Kamara elnöke. Egyidejűleg
A KIDL elnöke kiemelte, hogy a megelőző vizsgálatok befektetés az egészségbe, és széles körben kell elvégezni az egészségügyi alapellátás szintjén.
A szakértők a teleportáció megszervezésére is hivatkoztak. – Néhány év után végre megtérül a televízió, ami jó hír, a járvány miatt volt. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy a teleportálás nem helyettesíti a stacionárius vizitet, hanem egy eszköz az orvos kezében, nagyon hasznos például a műtét után hazatérő, tervezett, stabil betegek kontrollálásában, Lengyelország másik végébe, a televíziónak köszönhetően pedig kapcsolatban lehetünk és kiértékelhetjük az időközben elvégzett teszteket. A televíziós adásokhoz józan ésszel kell hozzáállni, mert úgy tűnik, jelenleg visszaélnek velük. – mondta Dr. Paweł Balsam. – A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legdigitalizáltabb egészségügyi rendszerekben is, például Izraelben akár 50%-kal is csökkenthető a fekvőbeteg-látogatások száma. – fejezte be Prusaczyk doktor.
Grzegorz Błażewicz, a betegek ombudsmanjának helyettese megbízható üzenetet kért a médiában, mert ezek nagyrészt félelmet keltenek. – Meg kell mutatni azokat az érveket, hogy miért és mikor kell orvoshoz fordulni, és mekkora egészségkárosodás következhet be, ha nem tesszük meg. Ezért a betegek és az egészségügyi személyzet oktatása most döntő fontosságú. Az Emberi Jogvédő jelzéseket kap a betegektől az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos szabálytalanságokról vagy problémákról. Minden esetet egyedileg elemeznek. Az Országos Egészségpénztárral együttműködve XNUMX/XNUMX forródrótot működtetünk, amelyre szakértőink várják a hívásokat. Igyekszünk megbízható tudást nyújtani, és a legtöbb esetben az információ elegendő, de vannak olyan helyzetek is, amikor be kell avatkozni. Ugyanakkor nagyra értékeljük az egészségügyi dolgozók napi nehézségeit, ezért nagyon elszomorított minket az egészségügyi szakemberek gyűlölete és kampánya. – mondta a szóvivő.
Mindazokat, akik tájékozódni szeretnének arról, hogy hol kaphatnak tanácsot, végezhetnek vizsgálatokat, hol tartanak ügyeletet a rendelőben, és egyéb kétségeiket szeretnének tisztázni, ezúton szeretnénk felhívni a 0 800 190 590-es Betegtájékoztató telefonszámát.
A szakértők rámutattak, hogy sok helyzetet felrobbantanak, és feleslegesen ijesztgetik a betegeket. Dr. Paweł Balsam példaként egy incidenst hozott fel abból az intézményből, ahol dolgozik – Márciusban sokat foglalkozott a média egy fertőzött egészségügyi dolgozóval a varsói Banacha utcai kórházban. Az igazság az, hogy az orvos fertőzött és elszigetelt volt, a kórházban pedig körülbelül 1100 beteget láttak el. Senki más nem fertőződött meg. Azonnal megkezdték az eljárásokat, ki kellett vizsgálni a betegeket – de miután a médiában drámainak mutatták be a helyzetet, amit a betegnek kellett volna gondolnia – persze, nem megyek oda. Azóta új fertőzés nem történt az intézményben. Ezért kérem a média felelősségét, az éremnek két oldala van, ezekről tájékoztatni kell.
A kampányt számos nagykövet támogatja. Anna Lucińska színésznő és műsorvezető hangsúlyozta, hogy a félelem állít meg minket elsősorban. – Magam is tapasztaltam, édesanyám nemrég felhívott erős hasi fájdalomra panaszkodva, azonnal felajánlottam neki, hogy elmegyünk orvoshoz. Mire anyám azt mondta, hogy fél, mert koronavírus van, és valószínűleg megfertőződik. Sokan úgy gondoljuk. Elmentünk orvoshoz, szerencsére sikerült orvosolni a problémát, de nem tudni, mi lett volna, ha késlekedünk. Ezért kérem a kollégákat, hogy tájékoztassák és tudatosítsák az emberekben a vizsgálatok és az orvosi konzultáció fontosságát.
Egy másik kampánynagykövet, Paulina Koziejowska újságíró hozzátette: Mindig volt időnk bevásárlásra, autóvizsgálatra, baráti találkozókra, és megfeledkeztünk a kutatásról. Ne csak rossz információkat terjesszünk, megbízhatóan és higgadtan kell elmagyarázni, hogy néz ki a valóság. Nem kell lekicsinyelni a koronavírust, ugyanakkor meg kell védenünk magunkat a rák és a szívbetegségek hulláma ellen.
Vigyázzunk magunkra és szeretteinkre. Sok oka van annak, hogy éljek, egészséges legyek, csatlakozz a kampányhoz, tesztelnek # Mert ma akarok élni!
Ön érdekelt lehet:
- A keringési rendszer 10 leggyakoribb betegsége
- A szívbetegség bőrtünetei
- A szív mágneses rezonancia képalkotása – szívhibák és betegségek diagnosztizálása [KIFEJEZET]