A szarvasmarhafarmok légszennyezéséről pedig Leonardo DiCaprio ENSZ klímanagykövetének „Mentsd meg a bolygót” (2016) című filmjéből tanultam. Nagyon informatív – erősen ajánlott”
Tehát (spoiler figyelmeztetés!), az egyik epizódban Leonardo megérkezik egy mezőgazdasági farmra, és környezetvédőkkel kommunikál. A háttérben aranyos, nagy orrú tehenek rajzolódnak ki, amelyek „megvalósíthatóan” járulnak hozzá a globális felmelegedéshez…
Ne rohanjunk – lépésről lépésre kitaláljuk.
Az iskolából ismert, hogy vannak olyan gázok, amelyek egyfajta puffert képeznek a légkör alsóbb rétegeiben. Nem engedi, hogy a hő a világűrbe kerüljön. A gázok koncentrációjának növekedése a hatás fokozódásához vezet (egyre kevesebb hő távozik, és egyre több marad vissza a légkör felszíni rétegeiben). Az eredmény az átlagos felszíni hőmérséklet emelkedése, ismertebb nevén globális felmelegedés.
A történések „bűnösei” a négy fő üvegházhatású gáz: a vízgőz (más néven H2O, hozzájárul a felmelegedéshez 36-72%, szén-dioxid (CO2, 9-26%), metán (SN4, 4-9%) és ózon (O3, 3-7%).
A metán 10 évig „él” a légkörben, de nagyon nagy üvegházhatású potenciállal rendelkezik. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a metán üvegházhatása 28-szor erősebb, mint a CO.2.
Honnan jön a gáz? Sok forrás létezik, de íme a főbbek:
1. A szarvasmarha (szarvasmarha) élettevékenysége.
2. Égő erdők.
3. Szántóföld növekedése.
4. Rizstermesztés.
5. Gázszivárgás szén- és földgázmező fejlesztése során.
6. Kibocsátások a biogáz részeként a hulladéklerakókban.
A légkörben lévő gáz szintje idővel változik. Még egy kis változás a CH részesedésében4 jelentős léghőmérséklet-ingadozásokhoz vezet. Anélkül, hogy belemennénk a történelem vadvilágába, mondjuk azt, hogy manapság növekszik a metán koncentrációja.
A tudósok egyetértenek abban, hogy a mezőgazdaságnak ebben meghatározó szerepe van.
A metántermelés oka a tehenek emésztésének sajátosságaiban rejlik. A böfögés és az emésztőgázok kiürítése során az állatok sok metánt bocsátanak ki. A szarvasmarhák a „mesterségesen tenyésztett” életjellemzőkben különböznek a többi állattól.
A teheneket sok fűvel etetik. Ez olyan vegetatív anyagok emésztéséhez vezet, amelyeket más állatok nem dolgoznak fel az állatállományban. A bőséges takarmányozástól (a tehén gyomra 150-190 liter folyadékot és táplálékot tartalmaz) a farmokon lévő állatokban puffadás alakul ki.
Maga a gáz a bendőben (az állat gyomrának első szakaszában) képződik. Itt nagy mennyiségű növényi táplálék van kitéve számos mikroorganizmusnak. E mikrobák feladata a beérkező termékek megemésztése. A folyamat során melléktermék gázok képződnek - hidrogén és szén-dioxid. A metanogének (egy másik mikroorganizmus a bendőben) ezeket a gázokat metánná egyesítik.
Többféle megoldás
Kanadai farmerek és mezőgazdasági szakértők többféle étrend-kiegészítőt fejlesztettek ki állatállomány számára. A táplálkozás megfelelő kialakítása csökkentheti a metán képződését az állatok szervezetében. Mit használnak:
Lenmagolaj
· Fokhagyma
Borókabogyó)
Egyes algafajták
A Pennsylvaniai Egyetem szakemberei olyan géntechnológiával módosított mikroorganizmusok létrehozásán dolgoznak, amelyek stabilizálják az állatállomány emésztését.
Egy másik megoldás a problémára, de közvetett: a tehenek szisztematikus vakcinázásával csökken a megbetegedett egyedek száma, ami azt jelenti, hogy kisebb állatlétszámmal is biztosítható a termelés. Következésképpen a farm kevesebb metánt is bocsát ki.
Ugyanezek a kanadaiak valósítják meg a Canada Genome projektet. Egy tanulmány (University of Alberta) keretében a laboratórium szakértői a kevesebb metánt kibocsátó tehenek genomját vizsgálják. A jövőben ezeket a fejlesztéseket tervezik bevezetni a mezőgazdasági termelésbe.
Új-Zélandon a Fonterra, a legnagyobb mezőgazdasági termelő vállalta a környezeti hatáselemzést. A cég környezetvédelmi projektet valósít meg, amely 100 gazdaság metánkibocsátásának részletes mérését végzi el. A csúcstechnológiás mezőgazdasággal Új-Zéland minden évben rengeteg pénzt költ a termelés optimalizálására és a környezeti hatások csökkentésére. 2018 novemberétől a Fonterra nyilvánosan elérhetővé teszi a farmjai metán- és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat.
A tehén gyomrában a baktériumok által termelt metán globális és helyi szinten is komoly probléma. Néhány évvel ezelőtt egy német farmon állatokat helyeztek el egy istállóban, amelyben nem volt meg a szükséges szellőzés. Ennek eredményeként sok metán halmozódott fel, és robbanás történt.
A tudósok számításai szerint minden tehén 24 óra alatt akár 500 liter metánt is termel. A szarvasmarhák teljes száma a bolygón 1,5 milliárd – kiderül, hogy naponta körülbelül 750 milliárd liter. Tehát a tehenek több autóval növelik az üvegházhatást?
A Global Carbon Project egyik vezetője, Robert Jackson professzor a következőket mondja:
"".
Mezőgazdasági fejlesztés, az extenzív gazdálkodási módszerektől való elmozdulás és a szarvasmarha-létszám csökkentése – csak integrált megközelítés segíthet csökkenteni a CH koncentrációját4 és állítsa meg a globális felmelegedést.
Nem arról van szó, hogy a tehenek „hibásak” a Föld átlaghőmérsékletének emelkedéséért. Ez a jelenség sokrétű, és különböző irányú erőfeszítéseket igényel. A metán légkörbe történő kibocsátásának szabályozása az egyik olyan tényező, amellyel a következő 1-2 évben foglalkozni kell. Ellenkező esetben a legszomorúbb jóslatok valóra válhatnak…
A következő 10 évben a metán koncentrációja lesz a globális felmelegedés meghatározó tényezője. Ez a gáz döntően befolyásolja a levegő hőmérsékletének emelkedését, ami azt jelenti, hogy kibocsátásának szabályozása lesz a klíma megőrzésének fő feladata. Ezt a véleményt osztja a Stanford Egyetem professzora, Robert Jackson is. És minden oka megvan rá.