Pánikroham: súlyos betegség vagy távoli probléma

Mondjuk mindjárt: a pánikroham nem távoli probléma, hanem súlyos betegség. Gyakran találkozik más kifejezésekkel, mint például a „szorongásos roham”.

„A szorongásos roham inkább köznyelvi kifejezés” – mondja C. Weil Wright, Ph.D., pszichológus, az Amerikai Pszichológiai Társaság kutatási és speciális projektjeinek igazgatója. – A pánikroham az intenzív félelem epizódja, amely hirtelen jelentkezhet, és általában 10 percen belül tetőzik.".

 

Előfordulhat, hogy egy személy nincs valódi veszélyben, és mégis pánikrohamot tapasztal, ami nagyon legyengítő és energiaigényes. Az Amerikai Szorongás és Depresszió Egyesület szerint a pánikroham tipikus tünetei a következők:

- Gyors szívverés és pulzus

- Erős izzadás

– Remegés

- Légszomj vagy fulladás érzése

- Mellkasi fájdalom

- Hányinger vagy hasi panaszok

- Szédülés, gyengeség

– Hidegrázás vagy láz

– A végtagok zsibbadása és bizsergése

- Derization (az irrealitás érzése) vagy deperszonalizáció (az önészlelés zavara)

- Félelem az irányítás elvesztésétől vagy az őrülettől

- Halálfélelem

Mi okozza a pánikrohamokat?

Pánikrohamot okozhat egy bizonyos veszélyes tárgy vagy helyzet, de az is lehet, hogy egyszerűen nincs oka a zavarnak. Előfordul, hogy amikor egy személy pánikrohamtal szembesül egy bizonyos helyzetben, félni kezd egy új rohamtól, és minden lehetséges módon elkerüli azokat a helyzeteket, amelyek ezt okozhatják. És így egyre több pánikbetegséget kezd tapasztalni.

„Például a pánikbetegségben szenvedők észrevehetnek egy meglehetősen enyhe tünetet, például megnövekedett pulzusszámot. Negatívnak értelmezik, ami még jobban szorongatja őket, és onnantól pánikroham lesz” – mondja Wright.

Bizonyos dolgok fogékonyabbá tehetik az embert a pánikrohamokra?

A kérdésre adott válasz kiábrándító: pánikrohamok bárkivel előfordulhatnak. Számos tényező azonban veszélybe sodorhatja az embert.

2016 szerint a nők kétszer nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szorongástmint a férfiak. A tanulmány szerzői szerint ennek oka az agy kémiája és a hormonok különbsége, valamint a nők stresszkezelési módja. A nőknél a stresszreakció gyorsabban aktiválódik, mint a férfiaknál, és tovább marad aktív az ösztrogén és progeszteron hormonoknak köszönhetően. A nők a szerotonin neurotranszmittert sem termelik olyan gyorsan, ami fontos szerepet játszik a stresszben és a szorongásban.

A genetika nagy szerepet játszhat a pánikbetegség diagnosztizálásában. 2013-ban felfedezték, hogy a pánikrohamban szenvedőkben van egy NTRK3 nevű gén, amely növeli a félelmet és a rá adott reakciót.

Ha egy személy más mentális zavarokkal küzd, beleértve a depressziót is, akkor hajlamosabb lehet a pánikrohamokra. Más szorongásos rendellenességek, mint például a szociális fóbia vagy a rögeszmés-kényszeres zavar szintén növelik a pánikrohamok kockázatát.

Nem csak a genetikai tényező játszhat szerepet. Az ember viselkedése és temperamentuma attól függ, hogy milyen környezetben nőtt fel.

"Ha egy szorongásos rendellenességben szenvedő szülővel vagy családtaggal nőtt fel, akkor nagyobb valószínűséggel lesz ilyen" - mondja Wright.

Mások, különösen a környezeti stressztényezők, mint például a munkahely elvesztése vagy egy szeretett személy halála, szintén pánikrohamot válthatnak ki. 

A pánikrohamok gyógyíthatók?

„Szerintem a pánikrohamok ijesztőek lehetnek, az emberek elbátortalanodhatnak, de sok mindent lehet tenni, hogy megbirkózzon velük– válaszolja Wright.

Először is, ha komolyan aggódik a pánikroham során tapasztalható bármely tünet (például szívproblémák) miatt, forduljon orvoshoz. Ha az orvos megállapítja, hogy valójában nincs szívprobléma, kognitív viselkedésterápiát javasolhat.

Az American Psychological Association szerint a kognitív viselkedésterápia olyan pszichológiai kezelés, amely a gondolkodási minták megváltoztatására összpontosít.

Orvosa gyógyszereket is felírhat, beleértve az antidepresszánsokat, amelyek hosszú távú szorongáscsillapítóként hatnak, és gyorsan ható tuberkulózis elleni gyógyszereket a szorongás akut tüneteinek, például szapora szívverés és izzadás enyhítésére.

A meditáció, a mentális munka és a különféle légzési gyakorlatok hosszú távon is segítik a pánikrohamok kezelését. Ha pánikrohamokat tapasztal (sajnos időszakosak), fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a betegség nem halálos, és valójában semmi sem fenyegeti magát az életet. 

Hagy egy Válaszol