Ha ész nélkül görgeted az Instagramot vagy a Facebookot, amikor van egy szabad pillanatod, messze nem vagy egyedül. De vajon elgondolkozott már azon, hogy a mások testét ábrázoló képek (legyen szó akár a barátja nyaralásáról, akár egy híresség szelfijéről) hogyan befolyásolhatják azt, ahogyan a sajátját nézi?
Az utóbbi időben megváltozik a helyzet a népszerű médiában megjelenő irreális szépségstandardokkal. Az extrém vékony modelleket már nem veszik fel, a fényes borítósztárokat pedig egyre kevésbé retusálják. Most, hogy nem csak a borítókon, hanem a közösségi média fiókjain is láthatunk hírességeket, könnyen elképzelhető, hogy a közösségi média negatív hatással van a saját testünkről alkotott elképzelésünkre. A valóság azonban sokrétű, és vannak olyan Instagram-fiókok, amelyek boldogabbá tesznek, pozitívan hatnak a testedre, vagy legalábbis nem teszik tönkre.
Fontos megjegyezni, hogy a közösségi média és a testkép kutatása még csak a kezdeti szakaszban van, és ezeknek a kutatásoknak a többsége korrelációs jellegű. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk például bizonyítani, hogy a Facebook negatív érzést kelt-e valakiben a megjelenésével kapcsolatban, vagy a megjelenése miatt aggódó emberek használják a legtöbbet. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a közösségi média használata összefüggésben van a testkép-problémákkal. A 20-ban közzétett 2016 cikk szisztematikus áttekintése azt találta, hogy a fotózási tevékenységek, például az Instagramon való görgetés vagy a magadról készült fényképek közzététele különösen problémás volt, ha a testeddel kapcsolatos negatív gondolatokról volt szó.
De a közösségi média használatának sokféle módja van. Csak nézed, hogy mások mit posztolnak, vagy szerkeszted és feltöltöd a szelfidet? Követi a közeli barátokat és családot, vagy a hírességek és influencer szépségszalonok listáját? A kutatások azt mutatják, hogy kulcsfontosságú tényező, hogy kihez hasonlítjuk magunkat. „Az emberek az Instagramon vagy bármilyen platformon lévő emberekhez hasonlítják megjelenésüket, és gyakran alacsonyabb rendűnek tartják magukat” – mondja Jasmine Fardouli, a sydney-i Macquarie Egyetem kutatója.
Egy 227 női egyetemista megkérdezésével készült felmérésben a nők arról számoltak be, hogy a Facebook böngészése során hajlamosak megjelenésüket kortárscsoportokhoz és hírességekhez hasonlítani, de nem családtagokhoz. Az összehasonlító csoport, amely a testkép-problémákkal a legerősebben kapcsolódott, a távoli kortársak vagy ismerősök voltak. Jasmine Fardouli ezt azzal magyarázza, hogy az emberek életük egyoldalú változatát mutatják be az interneten. Ha jól ismersz valakit, akkor megérted, hogy csak a legjobb pillanatokat mutatja meg, de ha ismeretségről van szó, akkor más információd nem lesz.
Negatív hatás
Ha a befolyásolók szélesebb köréről van szó, nem minden tartalomtípus egyenlő.
A kutatások azt mutatják, hogy a „fitspirációs” képek, amelyeken általában gyönyörű emberek láthatók, akik gyakorlatokat végeznek, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha ezt tennék, keményebbé tehetik önmagad. Amy Slater, a Nyugat-Anglia Egyetem docense 2017-ben publikált egy tanulmányt, amelyben 160 diáklány nézett meg valódi Instagram-fiókokból származó #fitspo/#fitspiration fotókat, önszeretet idézeteket vagy a kettő keverékét. . Azok, akik csak a #fitspo-t nézték, alacsonyabb pontszámot értek el az együttérzés és az önszeretet miatt, de azok, akik a testre szabott idézeteket nézték (például „tökéletes vagy úgy, ahogy vagy”) jobban érezték magukat, és jobban gondoltak a testükre. Azok számára, akik fontolgatták a #fitspo és az önszeretet idézeteit is, úgy tűnt, hogy az utóbbi előnyei felülmúlják az előbbi negatívumait.
Egy másik, az év elején közzétett tanulmányban a kutatók 195 fiatal nőnek mutattak be fotókat testre szabott, népszerű fiókokról, mint például a @bodyposipanda, sovány nőket bikiniben vagy fitneszmodellben, vagy semleges természetképet. A kutatók azt találták, hogy azok a nők, akik #bodypozitív fotókat néztek az Instagramon, jobban elégedettek saját testükkel.
„Ezek az eredmények reményt adnak arra, hogy van olyan tartalom, amely hasznos a saját testünk érzékeléséhez” – mondja Amy Slater.
A pozitív testképeknek azonban van egy árnyoldala is – továbbra is a testekre összpontosítanak. Ugyanez a tanulmány megállapította, hogy azok a nők, akik testpozitív fotókat láttak, mégis tárgyiasították magukat. Ezeket az eredményeket úgy kaptuk, hogy megkértük a résztvevőket, hogy írjanak 10 állítást magukról a fényképek megtekintése után. Minél több kijelentés a külsejére összpontosított, nem pedig a képességeire vagy a személyiségére, annál inkább hajlamos volt az öntárgyiasításra.
Mindenesetre, ha a megjelenéshez való ragaszkodásról van szó, akkor még a test-pozitív mozgás kritikája is helytállónak tűnik. „A test szeretetéről szól, de még mindig nagy hangsúlyt fektetünk a megjelenésre” – mondja Jasmine Fardouli.
Szelfik: önszeretet?
Amikor saját fotóinkat közzétesszük a közösségi médiában, általában a szelfik kerülnek a középpontba.
Egy tavaly megjelent tanulmányhoz Jennifer Mills, a torontói York Egyetem docense arra kérte diáklányokat, hogy készítsenek szelfit, és töltsék fel a Facebookra vagy az Instagramra. Az egyik csoport csak egy fényképet tudott készíteni és feltölteni szerkesztés nélkül, míg a másik csoport annyi fényképet készíthetett, amennyit akart, és retusálhatta őket az alkalmazás segítségével.
Jennifer Mills és kollégái úgy találták, hogy minden résztvevő kevésbé érezte magát vonzónak és kevésbé magabiztosnak a közzététel után, mint amikor elkezdték a kísérletet. Még azok is, akik szerkeszthették a fotóikat. „Még ha „jobbá” is tudják tenni a végeredményt, akkor is arra koncentrálnak, hogy mi az, ami nem tetszik nekik a megjelenésükben” – mondja Jennifer Mills.
Néhány tag tudni akarta, hogy tetszett-e valakinek a fényképe, mielőtt eldöntenék, mit gondolnak a közzétételről. – Ez egy hullámvasút. Szorongsz, majd megnyugvást kapsz másoktól, hogy jól nézel ki. De valószínűleg nem tart örökké, aztán készítesz még egy szelfit” – mondja Mills.
Korábbi, 2017-ben publikált munkájuk során a kutatók azt találták, hogy sok időt töltenek a szelfik tökéletesítésével, ez annak a jele lehet, hogy teste elégedetlenségével küzd.
A közösségi médiában és a testképkutatásban azonban továbbra is nagy kérdések maradnak. Az eddigi munkák nagy része a fiatal nőkre irányult, hiszen hagyományosan ők a testképproblémákkal leginkább érintett korosztály. De a férfiak bevonásával végzett vizsgálatok kezdik azt mutatni, hogy ők sem immunisak. Egy tanulmány például azt találta, hogy azok a férfiak, akik arról számoltak be, hogy megnézték a férfiak #fitspo fotóit, gyakran azt mondták, hogy nagyobb valószínűséggel hasonlítják össze megjelenésüket másokéval, és jobban törődnek az izmaikkal.
A hosszabb távú vizsgálatok azért is fontos következő lépést jelentenek, mert a laboratóriumi kísérletek csak egy pillantást vethetnek a lehetséges hatásokra. „Nem igazán tudjuk, hogy a közösségi média idővel halmozottan hat-e az emberekre vagy sem” – mondja Fardowli.
Mit kell tenni?
Tehát hogyan szabályozhatja a közösségi média hírfolyamát, mely fiókokat követheti és melyeket nem? Hogyan használjuk a közösségi hálózatokat úgy, hogy kikapcsoljuk őket, hogy ne érezzük csúnyának?
Jennifer Millsnek van egy módszere, aminek mindenkinél működnie kell – tegye le a telefont. „Tartson egy kis szünetet, és csináljon olyan dolgokat, amelyeknek semmi közük a megjelenéshez és ahhoz, hogy másokhoz hasonlítsa magát” – mondja.
A következő dolog, amit tehet, az az, hogy kritikusan gondolja át, kit követ. Ha a következő alkalommal görgeti a hírfolyamot, a megjelenésre, a természetre vagy az utazásra összpontosító fotók végtelen folyama előtt találja magát.
Végül a közösségi média teljes kiiktatása a legtöbb számára szinte lehetetlen, különösen addig, amíg használatának hosszú távú következményei nem tisztázottak. De ha inspiráló tájat, finom ételeket és aranyos kutyákat találsz a takarmányod kitöltésére, akkor talán eszedbe jut, hogy az életben sokkal érdekesebb dolgok is vannak, mint ahogyan kinézel.