Azt mondják, hogy „az ember az, amit megeszik”. De a gyakorlatban életünket és egészségünket nagyban meghatározza nemcsak az elfogyasztott élelmiszer, hanem a lakóhelyünk, a város természeti adottságai is, amelyben élünk. Kétségtelen, hogy ez a két tényező összefügg egymással, és annak az embernek, aki egész évben hideg éghajlati övezetben él, más étrendre van szüksége, mint mondjuk egy dél-indiai lakosnak. Tekintsük honfitársunk egészséges táplálkozásának kérdését a jóga és az Ayurveda – mérvadó tudományágak – szemszögéből, amelyek elősegítik a kiváló testi egészség megszerzését. A legkézenfekvőbb kiút a húsevés a legkézenfekvőbb kiút egy olyan ember számára, akinek a természete folyamatosan „erőt” tesztel a hideggel. Az állatok és madarak húsa lehetővé teszi a gyors felmelegedést, hosszú ideig telítődik, könnyen emészthető formában sok hasznos anyagot biztosít a szervezetnek. Manapság azonban egyre többen vannak tisztában azzal, hogy a húsfogyasztás milyen károkat okoz a szervezetben: a gyomorban a hús megsavanyodik, ami környezetet teremt a rothadó flóra szaporodásához, a hús salakokat okoz a szervezetben, sejtszinten. információkat hordoz az állatnak a vágóhídon okozott szenvedéseiről. Az Ayurveda szerint a hús „tamasic” terméknek számít – vagyis olyannak, amelynek fogyasztása nehéz gondolatokat és érzelmeket ébreszt, dühössé és gyanakvóvá teszi az embert, és fellázítja az alantas ösztönöket. Fiziológiailag a hideg évszakban a húsfogyasztás iránti vágy egyszerűen magyarázható: amikor a vér zsírsavakkal telítődik, a test erőteljes felmelegedése következik be. Ezért a zsíros ételek fogyasztása segít túlélni a hideg körülményeket. Ebből logikus az a következtetés, hogy az ideológiai vegetáriánusnak egyszerűen meg kell találnia a növényi eredetű zsíros ételeket. Történelmileg Indiában húst csak a társadalom alsóbb rétegei fogyasztottak – olyan emberek, akik életkörülményeik miatt kemény, durva fizikai munkára kényszerültek. A felsőbb kasztok soha nem ettek húst. az ájurvédának és a jógának köszönhetően köztudott, hogy „eltömíti” a finom energiacsatornákat, és alacsony rezgéseket hoz létre – ez nemkívánatos egy szellemi munkát végző, és még inkább a spirituális törekvésekkel rendelkező ember számára. Meglepő módon még a katonai vezetők és uralkodók, valamint a hétköznapi harcosok sem ettek Indiában húst, vegetáriánus ételekből és az energiafelhalmozás jógagyakorlataiból szereztek energiát a kormányzathoz és a katonai műveletekhez. A „húst enni vagy nem enni” kérdés azonban mindenki személyes döntése, és tudatosan kell megválaszolnia; ha az egészségi állapot ebben a szakaszban nem engedi, a vegetarianizmusra való átállást el kell halasztani. Ha az embernek nagyon erős ellentmondásai vannak, és le akar mondani a húsról, de „nem tud”, akkor érdemes egy jó vegetáriánus recepteket tartalmazó könyvet keresni, amiben rengeteg meleg tápláló étel található. Ezzel megszűnik a húsevők hagyományos félreértése, hogy „mit ehet a húson kívül”. Ha az átállás túl bonyolult, el kell halasztani: ha az ember vegetáriánus étrenden nagyon beteg, állandóan beteg, akkor egy ilyen diéta csak megakadályozza, hogy megvalósítsa törekvéseit, minden energiája az egészség megőrzésére megy el. . Ebben az esetben először javítani kell, meg kell tisztítani a testet népi módszerekkel és Hatha jógával, és a vegetarianizmusra való átállás egy kicsit később történik, fájdalommentesen és érzelmi „törés” nélkül. Ahogy a jógák tréfálják, „csak élő ember gyakorolhat jógát”, így az egészség az első. Az ájurvédát létrehozó hinduk (és az ókorban, több ezer évvel ezelőtt érte el csúcspontját) gyakorlatilag nem ettek állati húst, ugyanakkor az alacsony hőmérséklet hatását nagyon csekély mértékben tapasztalták. Azonban egy holisztikus tudományban, ami az Ayurveda, még mindig vannak adatok erről a témáról, még az ókorban is nagyon hatékony és alkalmazható módszereket fejlesztettek ki a hideg időjárás kompenzálására az ókorban. A hideg elleni küzdelem fő koncepciója az Ayurveda szerint, hogy növeljük az ún. „belső hő” a testben. Mindenekelőtt a hideg éghajlaton növelni kell a gabonafélék, hüvelyesek és gyökérnövények, valamint a termikusan feldolgozottak fogyasztását. A legkíméletesebb főzési mód, amely a legtöbb hasznos anyagot megőrzi az élelmiszerekben, a gőzölés. A frissen fagyasztott zöldségeket kerülni kell, mivel nem tartalmaznak pránát – azt a létfontosságú energiát, amely táplálja a szervezetet és valóban jó egészséget hoz. Jobb orosz zöldségeket vásárolni, amelyeket egész télen tárolnak a raktárakban. Egy másik fontos tényező, amely segít a szervezet védekezőképességének megfelelő szinten tartásában, az az ún. „öt íz”, vagyis annak elemi egyensúlya (az ájurvédában ezt „Pancha Tattva”-nak nevezik – öt elem). A tattvák természetes elsődleges elemek vagy energiaformák, amelyek az emberi testet alkotják. Soroljuk fel ezt az öt elemet: föld, víz, tűz, levegő és éter. Nagyon fontosak: ha a szervezet nem jut eleget valamilyen elemből, akkor a legegészségesebb szervezet is fokozatosan elkerülhetetlenül felborul. Figyelembe kell venni, hogy az „öt elemet” ne egy hónapon vagy egy héten belül kapja meg az ember, hanem minden étkezésnél! A kiegyensúlyozott ebéd állhat gyökérzöldségekből és hüvelyesekből, például burgonyából, sárgarépából, babból, borsóból stb. (a föld eleme); magas víztartalmú zöldségek, például uborka és paradicsom (vízelem); friss zöldek: spenót, koriander, rukkola, saláta – mely szoláris pránikus energiát hordoz (levegő elem); valamint az éterelem még finomabb energiáját hordozó termékek: méz, ghí, ghí, tej vagy tejszín (ha nincs intolerancia) és savanyú tejtermékek (főleg élő joghurt, túró, tejföl), valamint melegítő fűszerként, amely a tűz elemét képviseli – első kör, gyömbér, mustár és kurkuma. Ha nem vagy nyersélelmiszer, fontos, hogy bőven fogyassz fehérjében gazdag ételeket, beleértve a növényi eredetű ételeket is: borsót, lencsét, és persze diót, magvakat (lehetőleg enyhén serpenyőben, olaj nélkül sütve közvetlenül evés előtt). Semmi esetre se tagadja meg magától a fehérjét, hogy a szervezet elegendő tápanyagot kapjon. Ha állandóan fázik – ez a fehérjehiány első jele. Heveny fehérjehiány esetén enni lehet a lágytojást (ez a főzés táplálkozási szempontból legracionálisabb módja), egészben – a szigorú vegetáriánusok számára azonban a tojás fogyasztása elfogadhatatlan. Hetente többször (vagy minden nap) kell enni fehér basmati rizst – lehetőleg csiszolatlan vagy vad – lencsével vagy babbal főzve. A rizs a növényi fehérje természetes vezetője: így lehetővé teszi a hüvelyesek fehérjéjének teljes felszívódását. A lencsével, kis mennyiségű melegítő fűszerrel főtt rizst Indiában „khicharinak” hívják, és nagyon egészséges, „diétás” ételnek tartják – könnyen emészthető, tápláló és elősegíti az emésztést. Indiában egy ilyen ételt naponta elfogyasztanak az egyik étkezésben (általában ebédre vagy vacsorára). A basmati rizs a többi fajtától eltérően könnyen emészthető és nem salakozza meg a szervezetet, ezért a legjobbnak tartják. A ghí mellett, amelyet az ájurvéda a tűz elem tiszta energiájának ideális hordozójának neveznek, olyan növényi olajokat kell fogyasztania, amelyek kiegyensúlyozzák a doshákat (fiziológiai alapelveket) a testben. (A tehénolajat semmi esetre sem szabad egy étkezésben összekeverni növényi olajjal!) Hasznos az olívaolaj (javítja a napenergia érzékelését, ezért segít a hideg éghajlaton), a kókuszolaj, a mustár, a szezám és még sok más hasznos. kívánatos tudni, hogy ez vagy az olaj milyen tulajdonságokkal rendelkezik (melegítő hűtés és egyéb tulajdonságok). A hideg évszakban és utószezonban a belső olajok használata mellett ajánlott önmasszázst (dörzsölést) végezni melegítő olajokkal. Természetesen ezt nem teszik meg, mielőtt kimennek a hidegbe. A legjobb, ha este kenjük be az olajat, extrém esetben használjunk kókuszolajat – ez szívódik fel a leggyorsabban. Ha megfázol, vagy állandóan fázol, éjszakára dörzsöld be ghível a tenyeredet és a lábaidat (ha megfázol, utána zoknit is felvehetsz, hogy felmelegedj). Télen vigyen fel búzacsíraolajat az arcára és a tenyerére, hogy megakadályozza az érdes bőrt. A száraz ízületeknél, amelyek a Vata típusú embereknél a hideg évszakban megjelenhetnek, a „MahaNarayan” ájurvédikus olajkeverék segít. Hideg éghajlaton, különösen télen és utószezonban immunerősítő természetes táplálék-kiegészítőket is érdemes szedni. Az Ayurveda szakértői elsősorban Chyawanprash és Ashwagandha kiegészítőket ajánlanak., valamint a természetes tonikok, mint az amla juice (indiai egres), aloe juice, mumiyo. 2-3 havonta egyszer be kell vennie bármilyen jó multivitamin komplexet. A tápláló étrendet mérsékelt testmozgással kell kombinálni. Hagyományosan az Ayurveda és a jóga egymást kiegészítő tudományoknak tekintik, és jól megférnek egymással. Ezért a Hatha Jógát az egész test kiegyensúlyozott és gyengéd edzéseként ajánlhatjuk. A Hatha jóga egyszerű fizikai gyakorlatainak (statikus testhelyzetek tartása – ászanák) végzése légzőgyakorlatokkal (pranayama) kombinálva, valamint a megfelelő étrend garantálja a kiváló egészséget és jó közérzetet. A Hatha Jóga gyakorlását hozzáértő szakember (jógatanár) irányításával érdemes elkezdeni, semmi esetre sem könyvből, és főleg nem az internetről származó anyagokból – ebben az esetben sok hiba elkerülhető. A jóga gyakorlása csoportban vagy egyénileg egy tanárral biztonságos és nagyon hasznos. A jövőben – általában több hónapos ilyen munka után – önállóan is gyakorolhat. Az immunrendszer erősítését és a testben a megfelelő „belső hő” felhalmozódását különösen elősegítik az olyan gyakorlatok, mint a Nap üdvözlése (Surya Namaskar), a pránájámák: Bhastrika („Lélegzetet fúj”) és Kapalabhati („Tisztító lélegzet”), Surya-bheda pranayama („Tűz lehelete”). Mindezeket a gyakorlatokat először tanári felügyelet mellett kell elsajátítani. A jövőben a hideg éghajlathoz a gyakorlatot úgy kell felépíteni, hogy az általad végzett gyakorlatsorokban kiemelt figyelmet fordítsanak a Manipura csakra (köldök energiaközpont) erősítésére, mert. nagyon fontos az egészség megőrzése és a betegségekkel szembeni ellenállás szempontjából, „belső tüzet” ad. Ilyen gyakorlatok mindenekelőtt minden csavart póz (Parivritta Janu Sirshasana, Parivritta Trikonasana, Parivritta Parshvakonasana, Marichiasana stb.) és általában minden olyan póz, amely hatással van a hasizmokra, valamint az erőpózok (Mayurasana, Bakasana, Navasana, Kukkutasana, Chaturanga Dandasana stb.) Végül szeretném hangsúlyozni, hogy a karbantartás – és még inkább a helyreállítás – kérdése! – egészség – mindig egyéni alapon kell dönteni. Nincs két egyforma embernek egyforma egészségügyi problémája, sőt a „hősiesen” egészséges embereknek is megvannak a maguk egyéni jellemzői. Minden ember más! Ezért nem szabad vakon felvállalni a hitet és a meggondolatlan végrehajtás útmutatásaként egyetlen diétát, egyetlen ajánlást sem, még a leghitelesebb forrásokból sem. Bármilyen gyógyulási módszer alkalmazásával figyelemmel kell kísérnie állapotát, és szükség esetén módosítania kell a gyakorlatot. Úgy gondolom, hogy az ősi bölcs jógik, akik megalkották a hatha jóga és az ájurvéda rendszereit, ezt tették: széles körű ismeretekkel, saját tapasztalataik alapján alaposan ellenőrizték az elméletet a gyakorlattal. Ezenkívül egészségének megőrzése érdekében nem szabad elhanyagolni a modern tudomány vívmányait, amelyek lehetővé teszik a teljes vérvizsgálat elvégzését („biokémiához”), vagy egy multivitamin komplex bevitelét „egy tablettában” a teljes, pránikusan. gazdag étrend! A jóga és az ájurvéda nem mond ellent a modern orvostudománynak, jelentősen kiegészíti azt. Jó egészséget és aktív hosszú életet Neked!
2022-11-11