2019 őszén botrány robbant ki az Apple Card szolgáltatással: regisztrációkor eltérő hitelkeretet bocsátott ki férfiak és nők számára. Még Steve Wozniak sem volt szerencsés:
Egy évvel korábban kiderült, hogy a Netflix platform nemtől, kortól és nemzetiségtől függően különböző posztereket és előzeteseket mutat a felhasználóknak. Emiatt rasszizmussal vádolták meg a szolgálatot.
Végezetül Mark Zuckerberget rendszeresen megrovásban részesíti, amiért állítólag a Facebook gyűjti, értékesíti és manipulálja felhasználói adatait. Az évek során megvádolták, sőt megpróbálták manipulálni az amerikai választások során, az orosz különleges szolgálatok segítésével, gyűlöletkeltéssel és radikális nézetek szításával, nem megfelelő reklámozással, felhasználói adatok kiszivárogtatásával, a pedofilok elleni nyomozások akadályozásával.
Facebook-bejegyzés zucktól
A Pornhub online szolgáltatás ugyanakkor évente jelentéseket tesz közzé arról, hogy a különböző nemzetiségű, nemű és korú emberek milyen pornót keresnek. És ez valamiért senkit sem zavar. Bár ezek a történetek hasonlóak: mindegyikben big data-dal van dolgunk, amelyet a XNUMX. században „új olajnak” neveznek.
Mi az a big data
A Big Data – ezek is nagy adatok (angolul Big Data) vagy metaadatok – olyan adatok tömbje, amelyek rendszeresen és nagy mennyiségben érkeznek. Ezeket összegyűjtik, feldolgozzák és elemzik, világos modelleket és mintákat eredményezve.
Feltűnő példa a nagy hadronütköztetőből származó adatok, amelyek folyamatosan és nagy mennyiségben érkeznek. Segítségükkel a tudósok számos problémát megoldanak.
A weben található big data azonban nem csak a tudományos kutatás statisztikája. Segítségükkel nyomon követhető, hogy a különböző csoportokhoz és nemzetiségekhez tartozó felhasználók hogyan viselkednek, mire figyelnek és hogyan lépnek kapcsolatba a tartalommal. Néha ehhez nem egy forrásból, hanem több forrásból gyűjtenek adatokat, összehasonlítva és azonosítva bizonyos mintákat.
Arról, hogy mennyire fontosak a nagy adatok a hálózaton, akkor kezdtek beszélni, amikor tényleg sok volt. 2020 elején 4,5 milliárd internethasználó volt a világon, ebből 3,8 milliárd a közösségi oldalakon volt regisztrálva.
Ki fér hozzá a Big Data-hoz
Felmérések szerint országaink több mint fele úgy gondolja, hogy a hálózaton lévő adatait harmadik felek használják fel. Ugyanakkor sokan személyes adatokat, fényképeket, sőt telefonszámot is közzétesznek a közösségi hálózatokon és alkalmazásokban.
Itt kell elmagyarázni: az első személy maga a felhasználó, amely bármely erőforráson vagy alkalmazáson elhelyezi adatait. Egyúttal beleegyezik (pipát tesz a megállapodásba) ezen adatok kezeléséhez második fél – vagyis az erőforrás tulajdonosai. Harmadik fél azok, akiknek az erőforrás tulajdonosai felhasználói adatokat továbbíthatnak vagy értékesíthetnek. Ez gyakran szerepel a felhasználói szerződésben, de nem mindig.
A harmadik fél kormányzati szervek, hackerek vagy cégek, amelyek kereskedelmi célból vásárolnak adatokat. Az előbbiek bírósági vagy felsőbb hatósági határozattal szerezhetnek adatokat. A hackerek természetesen nem használnak engedélyeket – egyszerűen csak feltörik a szervereken tárolt adatbázisokat. A cégek (törvény szerint) csak akkor férhetnek hozzá az adatokhoz, ha Ön ezt engedélyezte – a szerződés alatti négyzet bejelölésével. Ellenkező esetben illegális.
Miért használják a cégek a Big Data-t?
A nagy adatforgalmat a kereskedelmi területen évtizedek óta használják, csak nem volt olyan intenzív, mint most. Ilyenek például a térfigyelő kamerák felvételei, a GPS-navigátorok adatai vagy az online fizetések. Most a közösségi hálózatok, online szolgáltatások és alkalmazások fejlődésével mindez összekapcsolható és a legteljesebb képet kaphat: hol laknak potenciális vásárlók, mit szeretnek nézni, hova mennek nyaralni és milyen márkájú autójuk van.
A fenti példákból jól látszik, hogy a big data segítségével a cégek mindenekelőtt hirdetéseket akarnak célozni. Vagyis csak a megfelelő közönségnek kínálni termékeket, szolgáltatásokat vagy egyedi opciókat, sőt a terméket egy adott felhasználóhoz szabni. A Facebookon és más nagy platformokon ráadásul egyre drágább a reklámozás, amit sorban mindenkinek megmutatni egyáltalán nem kifizetődő.
A potenciális ügyfelekről nyílt forrásból származó információkat a biztosítótársaságok, magánklinikák és munkaadók aktívan felhasználják. Az előbbiek például módosíthatják a biztosítás feltételeit, ha azt látják, hogy gyakran keres információt bizonyos betegségekről vagy gyógyszerekről, a munkáltatók pedig felmérhetik, hajlamos-e konfliktusokra, antiszociális viselkedésre.
De van még egy fontos feladat, amivel az elmúlt években küszködik: közel kerülni a legfizetőképesebb közönséghez. Ez nem olyan egyszerű, bár a feladatot jelentősen megkönnyítik a fizetési szolgáltatások és az egyetlen OFD (fiskális adatkezelő) keresztül történő elektronikus csekk. A minél közelebbi közeledés érdekében a cégek még gyermekkoruktól kezdve megpróbálják felkutatni és „nevelni” a potenciális ügyfeleket.: online játékokon, interaktív játékokon és oktatási szolgáltatásokon keresztül.
Hogyan működik?
Az adatgyűjtésre a legnagyobb lehetőségeket az egyszerre több szolgáltatást birtokló globális vállalatok nyújtják. A Facebooknak jelenleg több mint 2,5 milliárd aktív felhasználója van. Ugyanakkor a cég más szolgáltatásokkal is rendelkezik: Instagram - több mint 1 milliárd, WhatsApp - több mint 2 milliárd és mások.
A Google-nak azonban még nagyobb befolyása van: a Gmailt 1,5 milliárdan használják a világon, további 2,5 milliárdan az Android mobil operációs rendszert, és több mint 2 milliárdan a YouTube-on. És ebbe nem számítanak bele a Google kereső és a Google Térkép alkalmazások, a Google Play Áruház és a Chrome böngésző. Már csak az online bank rögzítése van hátra – és a Google szó szerint mindent megtudhat Önről. A Yandex egyébként ebben a tekintetben már egy lépéssel előrébb jár, de csak az oroszul beszélő közönséget fedi le.
👍 Mindenekelőtt a cégeket érdekli, hogy mit teszünk közzé és kedvelünk a közösségi oldalakon. Például, ha a bank látja, hogy házas vagy, és aktívan kedveled a lányokat az Instagramon vagy a Tinderen, akkor nagyobb valószínűséggel hagysz jóvá egy fogyasztási kölcsönt. És a család jelzáloghitele is megszűnt.
Az is fontos, hogy milyen hirdetésekre kattint, milyen gyakran és milyen eredménnyel.
(Azaz A következő lépés a privát üzenetek: sokkal több információt tartalmaznak. Üzenetek kiszivárogtak a VKontakte, a Facebook, a WhatsApp és más azonnali üzenetküldőkön. Szerintük egyébként könnyen nyomon követhető a földrajzi hely az üzenet küldésekor. Bizonyára Ön is észrevette: ha valakivel megbeszéli a vásárlást, vagy éppen pizzát rendel, azonnal megjelenik a megfelelő reklám a hírfolyamban.
🚕 A nagy adatokat aktívan felhasználják és „kiszivárogtatják” a kézbesítési és taxi szolgáltatások. Tudják, hol élsz és dolgozol, mit szeretsz, mennyi a hozzávetőleges bevételed. Az Uber például magasabb árat mutat, ha a bárból autózunk haza, és nyilvánvalóan túl vagyunk rajta. És ha van egy csomó más aggregátor a telefonon, éppen ellenkezőleg, olcsóbbakat kínálnak.
(Azaz Vannak olyan szolgáltatások, amelyek fényképek és videók segítségével a lehető legtöbb információt gyűjtik össze. Például számítógépes látáskönyvtárak – a Google-nak van ilyen. Átvizsgálják Önt és környezetét, hogy megtudják, mekkora vagy, milyen márkákat visel, milyen autót vezet, van-e gyereke vagy házi kedvence.
(Azaz Azok, akik SMS-átjárót biztosítanak a bankoknak a leveleikhez, nyomon követhetik vásárlásait a kártyán – az utolsó 4 számjegy és egy telefonszám ismeretében –, majd ezeket az adatokat eladni másnak. Ezért ez a sok spam kedvezményekkel és pizzával ajándékba.
🤷️️ Végül mi magunk szivárogtatjuk ki adatainkat a bal oldali szolgáltatásokba és alkalmazásokba. Emlékezzen a Getcontact körüli felhajtásra, amikor mindenki szívesen kitöltötte a telefonszámát, hogy megtudja, hogyan írták mások. És most találja meg a beleegyezését, és olvassa el, mit ír az Ön adatainak továbbításáról (spoiler: a tulajdonosok saját belátásuk szerint továbbíthatják azokat harmadik félnek):
A vállalatok éveken át sikeresen gyűjthetik, sőt értékesíthetik is a felhasználói adatokat, egészen addig, amíg perre nem kerül sor – ahogyan az ugyanazzal a Facebookkal történt. És akkor a döntő szerepe volt annak, hogy a cég megsértette a GDPR-t – egy uniós törvényt, amely az amerikainál jóval szigorúbban korlátozza az adatok felhasználását. Egy másik friss példa az Avast antivírus-botrány: a cég egyik leányszolgáltatása 100-400 millió felhasználó adatait gyűjtötte össze és adta el.
De van-e mindez számunkra előnye?
Mennyire segítenek a nagy adatok mindannyiunknak?
Igen, van egy jó oldala is.
A nagy adathalmaz segít elkapni a bűnözőket, megelőzni a terrortámadásokat, megtalálni az eltűnt gyermekeket, és megvédeni őket a veszélyektől.
Segítségükkel mi hűvös banki ajánlatokat és személyi kedvezményeket kapunk. Nekik köszönhetjük mi nem fizetünk sok olyan szolgáltatásért és közösségi hálózatért, amelyek csak a hirdetésekből keresnek. Ellenkező esetben az Instagram önmagában több ezer dollárunkba kerülne havonta.
Csak a Facebooknak 2,4 milliárd aktív felhasználója van. Ugyanakkor a 2019-es nyereségük elérte a 18,5 milliárd dollárt. Kiderült, hogy a cég évente akár 7,7 dollárt is keres minden felhasználótól a hirdetések révén.
Végül, néha egyszerűen kényelmes: amikor a szolgáltatások már tudják, hol van és mit akar, és nem kell magának keresnie a szükséges információkat.
A Big Data alkalmazásának másik ígéretes területe az oktatás.
Az egyik virginiai amerikai egyetemen az úgynevezett kockázati csoportba tartozó hallgatókról gyűjtöttek adatokat. Ezek azok, akik rosszul tanulnak, hiányoznak az órákról és hamarosan lemorzsolódnak. Az a tény, hogy az államokban évente körülbelül 400 embert vonnak le. Ez rossz mind az egyetemeknek, amelyeknek leszerelik a minősítését és csökkentik a finanszírozást, mind maguknak a hallgatóknak: sokan hitelt vesznek fel az oktatásra, amit levonás után még vissza kell fizetni. Az elveszett időről és a karrierlehetőségekről nem is beszélve. A big data segítségével időben beazonosítható a lemaradók, akiknek tutort, kiegészítő órákat és egyéb célzott segítséget lehet ajánlani.
Ez egyébként az iskoláknak is megfelel: akkor a rendszer értesíti a pedagógusokat, a szülőket – azt mondják, a gyereknek baja van, segítsünk neki együtt. A Big Data abban is segít megérteni, hogy mely tankönyvek működnek jobban, és mely tanárok magyarázzák el könnyebben az anyagot.
Egy másik pozitív példa a karrierprofil.: ilyenkor segítenek a tinédzsereknek dönteni leendő szakmájukról. Itt a big data segítségével olyan információkat gyűjthetünk össze, amelyeket hagyományos tesztekkel nem lehet megszerezni: hogyan viselkedik a felhasználó, mire figyel, hogyan lép interakcióba a tartalommal.
Ugyanebben az USA-ban van egy pályaválasztási tanácsadási program – SC ACCELERATE. Többek között a CareerChoice GPS technológiát alkalmazza: adatokat elemeznek a tanulók természetéről, tantárgyi hajlamairól, erősségeiről és gyengeségeiről. Az adatokat ezután arra használják, hogy segítsenek a tinédzsereknek kiválasztani a számukra megfelelő főiskolát.
Iratkozzon fel és kövessen minket a Yandex.Zen - technológia, innováció, gazdaság, oktatás és megosztás egy csatornán.