A hús az az élelmiszer, amelyet kevesen fogyasztanak a sok rovására. Annak érdekében, hogy húst kapjanak, az emberi táplálkozáshoz szükséges gabonát etetik az állatokkal. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint az Amerikában megtermelt gabona több mint 90%-át haszonállatok és baromfi takarmányozására használják fel.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának statisztikái ezt mutatják egy kilogramm húshoz 16 kilogramm gabonát kell etetnie az állatállománynak.
Tekintsük a következő ábrát: 1 hektár szójabab 1124 font értékes fehérjét hoz; 1 hektár rizs hozama 938 font. A kukorica esetében ez az érték 1009. A búza esetében 1043. Most vegyük ezt: 1 hektár bab: kukorica, rizs vagy búza, amelyet egy tenyészet etetésére használnak, és csak 125 font fehérjét biztosítanak! Ebből kiábrándító következtetésre jutunk: paradox módon bolygónkon az éhezés a húsevéshez kapcsolódik. |
Frans Moore Lappe Diet for a Small Planet című könyvében ezt írja: „Képzeld el, hogy egy szobában ülsz egy tányér steak előtt. Most képzeld el, hogy 20 ember ül ugyanabban a szobában, és mindegyik előtt van egy üres tányér. Az egy steakre elköltött gabona bőven elég lenne ahhoz, hogy ennek a 20 embernek a tányérját megtöltsék zabkásával.
Egy európai vagy amerikai lakos, aki húst eszik, átlagosan 5-ször több élelmiszert fogyaszt, mint egy indiai, kolumbiai vagy nigériai lakos. Ráadásul az európaiak és az amerikaiak nemcsak termékeiket használják, hanem gabonát és földimogyorót is vásárolnak (amely fehérjetartalmában nem alacsonyabb a húsnál) a szegény országokban – ezeknek a termékeknek a 90%-át az állatállomány hizlalására használják.
Ezek a tények alapot adnak annak állítására, hogy az éhezés problémáját a világban mesterségesen hozták létre. Ráadásul a vegetáriánus ételek sokkal olcsóbbak.
Nem nehéz elképzelni, hogy az ország gazdaságára milyen pozitív hatással jár majd a lakosság vegetáriánus étrendre való átállása. Ezzel több millió hrivnyát takaríthatunk meg.