Először is érdemes magát a jógát meghatározni. Figyelembe véve, hogy most mennyi „felvilágosult” sarlatán és hamis próféta vándorol a világban, néhány embernek, különösen azoknak, akik nem ismerik Ázsia filozófiai elképzeléseit, nagyon hízelgő elképzelésük van uXNUMXbuXNUMXb erről a hagyományról. Előfordul, hogy a jóga és a szektásság közé egyenlőségjelet tesznek.
Ebben a cikkben a jóga mindenekelőtt egy filozófiai rendszert jelent, egy olyan fizikai és mentális gyakorlatot, amely megtanít az elme és a test irányítására, az érzelmek követésére és ellenőrzésére, valamint enyhíti a testi és pszichológiai szorításokat. Ha ebben a szellemben tekintjük a jógát, egy adott ászana végrehajtása során a testben végbemenő élettani folyamatokra támaszkodva, akkor a szektásság vagy a vallási felemelkedés kérdése magától eltűnik.
1. Megengedi a jóga a vegetarianizmust?
A hindu elsődleges források szerint az erőszaktermékek visszautasítása túlnyomórészt tanácsadó jellegű. Ma nem minden indián vegetáriánus. Ráadásul nem minden jógi vegetáriánus. Attól függ, milyen hagyományt gyakorol az ember, és milyen célt tűz ki maga elé.
Gyakran hallani olyan emberektől, akik régóta élnek Indiában, hogy az ország lakosságának többsége vegetáriánus életmódot folytat, inkább a szegénység, mint a vallási okok miatt. Ha egy indiánnak extra pénze van, megengedheti magának a húst és az alkoholt is.
„Az indiánok általában nagyon gyakorlatias emberek” – biztosítja Vladimir Chursin hatha jógaoktató. - A tehén a hinduizmusban szent állat, valószínűleg azért, mert táplálkozik és itat. Ami a jóga gyakorlását illeti, fontos, hogy ne sértsük meg az erőszakmentesség elvét önmagunkkal kapcsolatban. A húsról való lemondás vágyának magától kell jönnie. Nem lettem azonnal vegetáriánus, és ez magától jött. Nem is figyeltem rá, észrevették a rokonaim.
A másik ok, amiért a jógik nem esznek húst és halat, a következő. A hinduizmusban létezik olyan, hogy a gunák – a természet tulajdonságai (erői). Leegyszerűsítve ez bármely lény három aspektusa, lényegük a mozgatórugó, a világ felépítésének mechanizmusa. Három fő guna létezik: szattva – tisztaság, átlátszóság, jóság; radzsasz – energia, lelkesedés, mozgás; és tamas – tehetetlenség, tehetetlenség, tompaság.
E felfogás szerint az ételek tamaszikusra, radzsaszikusra és szattvikusra oszthatók. Az előbbit a tudatlanság módja uralja, és földelt ételnek is nevezik. Ez magában foglalja a húst, halat, tojást és minden elavult ételt.
A radzsa ételek vágyakkal és szenvedélyekkel töltik meg az emberi testet. Ez az uralkodók és harcosok, valamint a testi élvezeteket kereső emberek tápláléka: falánkok, házasságtörők és mások. Ebbe általában beletartoznak a túl fűszeres, sós, túlfőtt, füstölt ételek, alkohol, gyógyszerek, és ismét minden állati eredetű étel húsból, halból, baromfiból.
És végül a szattvikus táplálék energiát ad az embernek, nemesíti, jósággal tölti el, lehetővé teszi számára, hogy kövesse az önfejlesztés útját. Ezek mind nyers növényi élelmiszerek, gyümölcsök, zöldségek, diófélék, gabonafélék.
A gyakorló jógi a szattvában igyekszik élni. Ennek érdekében mindenben kerüli a tudatlanság és szenvedély szokásait, beleértve az ételeket is. Csak így érhető el az egyértelműség, megtanulható különbséget tenni igaz és hamis között. Ezért minden vegetáriánus étel a létezés megtisztulásához kapcsolódik.
2. A jógik vegánok?
„A jógikus szövegekben nem láttam említést a veganizmusról, kivéve az extrém gyakorlatok leírását” – mondja Alekszej Szokolovszkij, hatha jóga oktató, jóga újságíró, reiki gyógyító. „Például vannak arra utaló jelek, hogy a legtökéletesebb remete jógiknak, akik egész nap egy barlangban meditálnak, mindössze három borsó fekete borsra van szükségük naponta. Az Ayurveda szerint ezt a terméket a doshák (életenergiák fajtái) egyensúlyozzák ki. Mivel a test egyfajta felfüggesztett animációban van 20 órán keresztül, kalóriákra valójában nincs szükség. Ez persze legenda – én személy szerint nem találkoztam ilyen emberekkel. De biztos vagyok benne, hogy nincs füst tűz nélkül.
Ami az állatokkal szembeni kizsákmányolás és erőszak termékeinek elutasítását illeti, a dzsainizmus hívei a veganizmus alapelveihez ragaszkodnak (persze nem használják magukra a „vegán” kifejezést, hiszen a veganizmus egy jelenség, elsősorban a nyugati ill. világi). A dzsainok igyekeznek még a növényekben sem okozni felesleges károkat: főleg gyümölcsöket esznek, kerülik a gumókat és gyökereket, valamint a sok magot tartalmazó gyümölcsöket (a mag ugyanis az élet forrása).
3. A jógiknak tejet kell inniuk, és a jógik tojást esznek?
„A táplálkozásról szóló fejezetben a jóga-szútrákban a tej ajánlott” – folytatja Alekszej Szokolovszkij. – És úgy tűnik, a friss tejről van szó, és nem arról, amit a boltokban kartondobozban árulnak. Inkább méreg, mint gyógymód. A tojásokkal ez valamivel bonyolultabb, mivel a faluban élnek, megtermékenyültek, ezért ez egy baba vagy egy csirkeembrió. Van egy ilyen tojás - részt venni egy baba meggyilkolásában. Ezért a jógik kerülik a tojást. Indiából származó tanáraim, Smriti Chakravarty és guruja, Yogiraj Rakesh Pandey mindketten vegánok, de nem vegánok. Tejet, tejtermékeket, vajat és különösen gyakran ghit fogyasztanak.
Az oktatók szerint a jógiknak tejet kell inniuk, hogy a szervezet megfelelő mennyiségű nyálkát termeljen, ami az izmok, szalagok és ízületek normális működéséhez szükséges. A vegán jógik helyettesíthetik a tejet rizzsel, mivel hasonló összehúzó tulajdonságokkal rendelkezik.
4. Egyenrangúak-e az emberek és az állatok, és van-e lelke az állatnak?
„Kérdezze meg az állatokat, különösen, ha a vágóhídra küldik őket” – mondja Jevgenyij Avtandiljan, jógaoktató és a Moszkvai Állami Egyetem docense. – Amikor megkérdezték egy indiai gurut, hogy kiért imádkozik imáiban: csak az emberekért vagy az állatokért is, azt válaszolta, hogy minden élőlényért.
A hinduizmus szempontjából minden inkarnáció, vagyis minden élőlény egy. Nincs jó vagy rossz sors. Még ha olyan szerencséd is volt, hogy férfi, nem tehén testében születtél, minden bármikor megváltozhat.
Néha nehéz megbékélnünk azzal, ami a világban történik, amikor szenvedést látunk. Ebben a tekintetben a jógi számára az együttérzés megtanulása, az igaz megkülönböztetése, miközben megfigyelői pozíciót foglal el.
5. Akkor miért nem vegánok a jógik?
„Úgy gondolom, hogy a jógik általában nem hajlandók betartani a szabályokat, még azokat sem, amelyeket maguk a jógik határoztak meg” – mondja Alekszej Szokolovszkij. És nem az a probléma, hogy rosszak vagy jók. Ha meggondolatlanul alkalmazod a szabályokat, anélkül, hogy ellenőriznéd a saját tapasztalataidat, akkor azok elkerülhetetlenül dogmákká alakulnak. A karma, a helyes táplálkozás és a hit témájában minden fogalom fogalom marad, nem több, ha az ember nem saját maga tapasztalja meg. Sajnos a karmát nem tudjuk egyszerű módon megtisztítani, mert még ha növényi táplálékot fogyasztunk is, minden másodpercben élőlények millióit pusztítjuk el – baktériumokat, vírusokat, mikrobákat, rovarokat stb.
Ezért nem az a kérdés, hogy ne ártsunk, bár ez Yama első szabálya, hanem az önismeret elérése. Enélkül pedig minden más szabály üres és haszontalan. Ha ezeket alkalmazzuk és rákényszerítjük a többi emberre, az ember még jobban összezavarodik. De talán ez egyesek számára a formáció szükséges szakasza. A tudattisztulási folyamat kezdetén szükséges az erőszak termékeinek elutasítása.
Összefoglalva
A jógának manapság számos irányzata és hagyománya van. Mindegyikük adhat bizonyos ajánlásokat a fogyasztható és nem fogyasztható élelmiszerekkel kapcsolatban. Fontos megérteni, hogy a szellemi és erkölcsi tökéletességnek nincs határa. Elég csak felidézni, hogy a vegánság mellett létezik egészségesebb és környezetbarátabb nyersétel és gyümölcsfogyasztás, és végső soron a pránoevés. Talán nem kellene itt megállnunk anélkül, hogy kultuszt ne csináljunk cselekedeteinkből és a világról alkotott nézeteinkből? Hiszen a hindu világkép alapján mindannyian egyetlen egész részecskéi vagyunk. Összetett, gyönyörű és végtelen.